2012. július 26., csütörtök

Az Appalache-ösvényt járva


Mit  csináljon az ember, ha éppen szabadnapja van ( nyolcnaponta egyszer, szökőévben megesik az ilyesmi), és már nem bír megmaradni a 300 fős gyermektábor zsivajában? Fogja a kis hátizsákját, pár liter vizet a melegre való tekintettel, és elindul meghódítani a 3515 km-es Appalachian Trail ( nagyjából Appalache-ösvényként lehetne fordítani) egy kisebb, Massachusetts államon keresztül húzódó szakaszát.


Itt fordulj le jobbra


Kövessétek a piros vonalat!


Mi sem tettünk másképp. Bálint barátunk útmutatásai szerint reggel 10 órakor indultunk, és nagyjából délután 3 körül ( ha a Plunkett-tóban való fürdőzést leszámoljuk) értünk vissza. Az út egy ideig műút, majd egy alig észrevehető kicsiny táblácskánál lehet rátérni az ösvényre. Na de miről is beszélünk?


Erdő 1.


Erdő 2., Mihállyal és Erikával


Aki bújt, aki nem

Az Appalachian Trail egy –mint már említettem- kb. 3515 km hosszú, 14 államon át  vezet, az Appalache-hegységen keresztül – ki gondolta volna? Az út főleg a vadonban vezet, de átmegy néhány műúton, városon, folyón. A visszaeső túrázók nagy kihívása, hogy egy szezon alatt végigjárják az egész túrát. Mi persze erre nem vállalkozhattunk. Annak ellenére, hogy hétköznap volt, rengeteg magányos vagy csapatos kalandorral találkoztunk. Célunk egy kőterasz volt, ahonnan szép kilátás nyílt a vidékre. Itt egy pár órát pihentünk, majd visszaindultunk a tábor felé. Jó kis változatosság az egész napos konyhai meló és gyerekricsaj utánJ




Mondhatom, szép kilátások


Ugye minek ekkora hátizsák?


Erika, ne ugorj, nem ér annyit


Egy ház


Még egy ház

Az Appalachian Trail egy –mint már említettem- kb. 3515 km hosszú, 14 államon át  vezet, az Appalache-hegységen keresztül – ki gondolta volna? Az út főleg a vadonban vezet, de átmegy néhány műúton, városon, folyón. A visszaeső túrázók nagy kihívása, hogy egy szezon alatt végigjárják az egész túrát. Mi persze erre nem vállalkozhattunk. Annak ellenére, hogy hétköznap volt, rengeteg magányos vagy csapatos kalandorral találkoztunk. Célunk egy kőterasz volt, ahonnan szép kilátás nyílt a vidékre. Itt egy pár órát pihentünk, majd visszaindultunk a tábor felé. Jó kis változatosság az egész napos konyhai meló és gyerekricsaj utánJ



Na itt fogyott el a vizünk


Mocsár?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése